Már írtam pár gondolatot erről a fránya PCOS-ről, egy előző posztban, most egy kis folytatás következik… egy bejegyzésbe ugyanis nem akartam mindent belesűríteni.

A policisztás ovárium szindróma (lefordítva petefészek sok cisztával), a leggyakoribb hormonrendszeri és endokrin rendellenesség a nők körében. Ahogy már előzőleg is írtam, kb. minden tízedik nő küzd a betegséggel, és a vezető meddőségi okok közé sorolják.

De mit is jelent ez pontosan?
A felborult hormonegyensúly hatására a petefészek túl sok androgén hormont (ez egy férfihormon) termel, befolyásolva ez által a peteérést is. A petesejtek különböző érési fázisokban megrekednek, így nem érik el a teljes érésüket, illetve a petefészek falának megvastagodása miatt a petesejtek a tüszőkből nem tudnak kitörni, így valódi peteérés nem történik, a petefészkekben sok ciszta keletkezik. Ezért van sok PCOS betegnél vérzési rendellenesség, peteérési hiány, ezáltal meddőség.

A fentieken kívül rengeteg más problémát is okoz ez az endokrin betegség. A peteérés elmaradása mellett megnő a tesztoszteron szint is a szervezetben, ami nagyon zavaró panaszokat tud okozni, pl.: férfias típusú szőrzet, nagyon pattanásos és zsíros bőr, fokozott hajhullás, súlyproblémák. Ezért a PCOS nem csak testileg, de lelkileg is nagyon megterhelő egy nő számára, nálam az utóbbi kapott nagyobb hangsúlyt. Igaz én csak a fokozott hajhullásból és a pattanásos, zsíros bőrből kaptam a fenti felsorolásból, de bőven elég volt ez is, a többi tünet mellett.

Na de mégis mikortól beszélhetünk PCOS-ről?
Az ún. rotterdami kritériumok alapján PCOS akkor áll fenn, ha az alábbi háromból legalább kettő fennáll:
1. rendszertelen menstruáció vagy peteérési zavar
2. férfihormon túlsúly klinikai tünetei vagy laboratóriumi jelei
3. policisztás petefészek kép az ultrahang vizsgálat során

A tünetek jelentkezésekor, vagy a betegség gyanúja esetén azért is fontos az orvosi kivizsgálás, hogy más hormonális betegségeket, úgy, mint a pajzsmirigy-, mellékvese-, vagy hipofízis problémákat kizárják. A tünetek megjelenése egyénenként változó, tehát nincs olyan tünet, amiből egyértelműen megállapítható, hogy az PCOS. emellett egy nő más-más tüneteket és eltérő intenzitású problémákat tapasztalhat a különböző életszakaszai során. Van, akinél már pubertáskorban jelentkeznek a betegségre utaló jelek, de a fogamzásgátló tabletták rutinszerű felírása miatt az a gyakoribb, hogy a gyermekvállalás idején szembesülnek a problémával a PCOS-ben szenvedő nők, vagy akkor, amikor felhagynak a tabletták szedésével valami oknál fogva, de van olyan is, akinél egy vagy két gyermek születése után derül ki a betegség.
Fokozott veszélynek vannak kitéve azok, akiknek a felmenői között előfordult cukorbetegség, nehezített teherbeesés, vetélés, terhességi cukorbaj.

Figyeljünk tehát oda a testünk jelzéseire!!!